Ha valaha jártál már fogorvosnál – és őszintén reméljük, hogy igen –, hallhattad ezt a mondatot: „Ezzel szájsebészhez kell fordulni.” Erre pedig sokan felkapják a fejüket. „Várjunk csak, nem ugyanaz a kettő?”
Jó kérdés – de ha már így beleugrottunk a témába, nézzük meg azt is, vajon ki volt előbb, a fogorvos vagy a szájsebész?
Egy kis múltidézés – honnan ered ez az egész?
A fogászat nem újkeletű dolog. Már az ókori egyiptomiak is próbálkoztak a fogfájás enyhítésével, és bizony még ennél régebbi leletek is árulkodnak arról, hogy őseink képesek voltak például lyukakat fúrni a fogaikba csontból faragott eszközökkel, puszta kézi erővel. Brrr, rémes belegondolni!
A fogorvosi szakma igazi fellendülése azonban csak jóval később, a 18. században indult el, amikor Pierre Fauchard nevű francia orvos megírta az első nagy fogászati szakkönyvet. Innen datálhatjuk a modern fogászat születését, ekkor már nem csak fájdalomcsillapításról, hanem megelőzésről, esztétikáról és funkcióról is szó volt.
A szájsebészet viszont egy picit későbbi fejlemény. Eredetileg a háborús orvoslásból nőtte ki magát, amikor muszáj volt szakszerűen ellátni az állkapocs-sérüléseket, arccsonttöréseket, lőtt sebeket. Innen indult, majd szépen-lassan begyűrűzte magát a civil életbe is. A modern szájsebészet ma már sokkal többről szól, mint „csontot vágni”. Precíz, érzékeny beavatkozásokat is jelent, sok esetben mikroszkóp alkalmazásával.
Szóval akkor mi a különbség?
Röviden megállapíthatjuk, hogy minden szájsebész fogorvos, de nem minden fogorvos szájsebész.
A fogorvos az, akit először keresel fel, ha fáj a fogad, szuvasodás van, gyökérkezelésre van szükség, vagy csak szeretnél egy alapos ellenőrzést, fogkő eltávolítást. Ő az „alap ember”, akinél elindul minden. A legtöbb problémát ő tudja orvosolni – a fogászati kezelések 70-80%-át nem is kell továbbküldeni.
A szájsebész pedig az a specialista, akihez akkor kerülsz, ha a helyzet valamivel bonyolultabb, például nem akar kibújni a bölcsességfogad, be kell ültetni egy implantátumot, vagy műtéti úton kell eltávolítani valamit, ami már a csontban van. Olyan eset is előfordulhat, hogy a fogorvos megkezdi a kezelést, de már látja, hogy itt komolyabb beavatkozásra lesz szükség – ilyenkor jön képbe a szájsebész.
Mikor kit érdemes felkeresni?
Ha mondjuk érzékeny vagy fáj a fogad, netán lyukas vagy letört, akkor első körben a fogorvoshoz érdemes fordulni. Ő feltérképezi a fogak állapotát, és lehetőség szerint, helyben orvosolja a problémát. Ha viszont olyan dologról van szó, ami már túlmutat az általános kezeléseken, akkor továbbküld a szájsebészhez.
Ha például implantátum beültetésre készülsz, vagy egy nehezen hozzáférhető, ferdén nőtt bölcsességfogat, esetleg törött fog gyökeret kell eltávolítani, akkor a szájsebész lesz a kulcs a megoldáshoz. Egy sima foghúzást persze elvégezhet a fogorvos is, de ha a fog nem bújt elő rendesen, vagy komplikáció várható, akkor mindenképp specialistára van szükség.
Egy hétköznapi példa arra, amikor már szájsebész kell
Nézzünk egy gyakori példát, a bölcsességfogat. Az egyik páciensnél a fog teljesen kibújt, jól hozzáférhető, és a fogorvos egyszerűen ki tudja húzni helyi érzéstelenítéssel. Semmilyen különösebb utókezelésre nincs szükség, pár nap alatt rendbe jön a terület.
Egy másik esetben viszont a bölcsességfog félig van csak kint, ferdén nő, nyomja a mellette lévő fogat, és gyulladás is kialakult körülötte. Itt már szó sincs egyszerű húzásról, hiszen a fogat műtéti úton kell eltávolítani, gyakran feltárással, varrással, sőt, néha még csonteltávolítással is. Ez már szájsebészeti beavatkozás – ilyen esetben a fogorvos már nem tud segíteni, specialistára van szükség.
A két helyzet látszólag hasonló – bölcsességfog mindkettő –, mégis más eljárást igényelnek. Ezért fontos tudni, hogy nem minden fogászati probléma oldható meg ugyanott, ugyanúgy.