Mozog a fogad, pedig már nem vagy kisiskolás?

mozgó fog

Gyerekként izgatottan vártuk, mikor esik ki egy-egy tejfogunk. Ezzel szemben felnőttként, ha egy fog megmozdul, inkább pánikot és aggodalmat kelt. A jó hír az, hogy egy enyhén mozgó fog nem feltétlenül jelenti azt, hogy el fogod veszíteni. A rossz hír, hogy ha nem derül ki időben az ok, könnyen nagyobb baj lehet belőle.

De miért kezd el egy fog felnőttkorban mozogni, és mit lehet tenni, hogy megmentsük? Nézzük sorban.

Miért kezd el mozogni egy fog felnőttkorban?

A fogak rögzítéséért nemcsak a csont, hanem a foggyökér körüli szalagok, a fogágy és az íny is felel.
Ha ezek közül bármelyik gyengül, begyullad vagy visszahúzódik, a fog stabilitása is csökken.

A leggyakoribb okok:

1. Fogágybetegség (parodontitis)

A felnőttkori fogmozgás leggyakoribb oka.
A gyulladás miatt az íny visszahúzódik, a csont leépül, a fog pedig fokozatosan „elveszti a kapaszkodóját”.
Kezdetben csak vérző ínyt észlelsz, később enyhe mozgást, majd, ha kezeletlen marad, a fog akár ki is eshet.

2. Gyulladás a foggyökér körül

Ha a fog belsejében gyulladás vagy elhalt ideg van, a gyökércsúcson keletkező tályog meglazíthatja a fogat.
Ilyenkor nem maga a csont épül le, hanem a gyulladás okoz nyomást és szövetkárosodást.

3. Rágási túlterhelés

Ha hiányzik egy fog, a szomszédos fogakra több rágóerő jut. Ugyanez történhet rossz harapás esetén is.
A túlzott terhelés idővel meglazíthatja a fogakat, főleg, ha a fogágy már eleve gyengébb.

4. Fogcsikorgatás (bruxizmus)

A stressz egyik csendes tünete, amikor éjszaka akaratlanul szorítod a fogaid.
Ez nemcsak az ízületet, hanem a fogakat is túlterheli, és a tartós erőhatás miatt meglazíthatja őket.

5. Sérülés vagy baleset

Egy ütés, sportsérülés vagy akár egy kemény falat is okozhat átmeneti fogmozgást.
A fogat körülvevő szalagok ilyenkor „megnyúlnak”, de sok esetben regenerálódhatnak – ha időben megvizsgálják.

Enyhén mozgó fog? Van remény!

Az enyhén mozgó fog még jó eséllyel megmenthető – ha nem hagyjuk, hogy a probléma előrehaladjon.
A kezelés mindig attól függ, mi a kiváltó ok, de a legtöbb esetben több lépésből álló, összehangolt folyamat segít.

Hogyan kezelhető a mozgó fog?

1. Professzionális tisztítás és gyulladáscsökkentés

Ha a fogágybetegség a kiváltó ok, az első lépés mindig a gyulladás megszüntetése.
A fogkő és a baktériumok eltávolítása ultrahangos fogkőeltávolítással és gyökérsimítással történik.
Ez segít, hogy az íny visszatapadjon, a gyulladás megszűnjön, és a csontleépülés megálljon.
Súlyosabb esetben zárt vagy nyílt kürettálásra is szükség lehet, amikor a fogorvos mélyebben tisztítja meg az íny alatti területet.

2. Sínezés – a mozgó fog stabilizálása

Ha a fog mozgatható, de még erős, sínezéssel ideiglenesen stabilizálható.
Ez azt jelenti, hogy a fogorvos egy vékony, üvegszálas vagy fém szalaggal „összekapcsolja” a fogat a szomszédos, stabil fogakkal.
Ez leveszi a terhelést a mozgó fogról, így az időt nyer a gyógyuláshoz.
A sín hónapokig, néha akár hosszabb ideig is a helyén marad, amíg a szövetek regenerálódnak.

3. Gyökérkezelés, ha gyulladás áll a háttérben

Ha a fog mozgását gyökércsúcsi gyulladás okozza, a fertőzött idegszövet eltávolítása segíthet.
A precíz gyökérkezelés után a gyulladás lecseng, és a csont is regenerálódhat.
Ezzel nemcsak a mozgás állítható meg, hanem a fájdalom is megszűnik.

4. Harapásemelés vagy sín fogcsikorgatás ellen

Ha éjszaka szorítod a fogaid, a fogorvos éjszakai harapásemelő sínt javasolhat.
Ez megvédi a fogakat a túlzott nyomástól, és tehermentesíti a fogágyat.
Hosszú távon ez az egyik leghatékonyabb módja a bruxizmus okozta fogmozgás megelőzésének.

5. Harapási egyensúly helyreállítása

Ha a mozgást a rágóerő eloszlása okozza, fontos a harapás újrahangolása.
Ez történhet hiányzó fog pótlásával (pl. híd vagy implantátum), vagy kisebb harapáskorrekcióval, ahol a fogorvos finomítja a rágófelszíneket, hogy az erők kiegyenlítődjenek.

6. Csontpótlás és regeneráció

Előrehaladott esetekben, ha a csontleépülés nagyobb mértékű, csontpótló beavatkozásra is szükség lehet.
Ez segít újra stabil alapot teremteni a fog számára, és megakadályozza a további fogvesztést.
Ilyen beavatkozást parodontológus vagy szájsebész specialista végezhet.

Meddig menthető egy mozgó fog?

Amíg a foggyökér és a környező csont egy része még ép, addig a fog menthető.
Ha viszont a tartószövetek túlságosan leépültek, a fog már nem tud rögzülni, akkor a legbiztonságosabb megoldás a fogeltávolítás és az implantátum beültetése.
Az implantátum nemcsak esztétikailag pótolja a hiányt, hanem visszaadja a stabilitást és megakadályozza a további csontvesztést is.

Mit tehetsz te magad?

  • Ne halogasd a vizsgálatot. Az idő döntő tényező a fog megmentésében.
  • Tisztítsd továbbra is alaposan a fogaidat, de óvatosan a mozgó területen.
  • Kerüld a kemény, ragadós ételeket, amik terhelik a fogat.
  • Ne próbáld meg visszanyomni vagy „megerősíteni” otthon. Csak a fogorvosi kezelés állíthatja meg a folyamatot.
  • Rendszeresen járj ellenőrzésre, különösen, ha korábban volt ínygyulladásod vagy fogágyproblémád.

Összegzés

A felnőttkori mozgó fog nem természetes, de nem is reménytelen.
Az enyhén mozgó fog gyakran megmenthető, ha időben kiderül az oka, és a megfelelő kezelést megkapja.

A fogágybetegségek, gyulladások, túlterhelés vagy éjszakai fogcsikorgatás mind kezelhetők – a lényeg, hogy ne várd meg, amíg a helyzet súlyosbodik.
Egy alapos fogorvosi vizsgálat nemcsak a mozgó fogat mentheti meg, hanem segít megőrizni a teljes fogsor stabilitását is.

Ha azt érzed, hogy mozog a fogad, ne pánikolj, de ne is halogasd.
Időben elindított kezeléssel gyakran évekre, sőt évtizedekre megőrizhető a saját fogad.